királyi kápolna: 1. testület, a →királyi kancellária elődje II. Béla (ur. 1131-41) idejétől. Papjai az átlagosnál műveltebbek voltak, az írásos ügyintézést is végezték. Az okl-eket a →jegyző (notarius) írta, a kancellár pecsételte. Közjogi feladatkörét a kir. kancellária kialakulásával a ~ elvesztette. Hátrahagyott kv-eiből alakult ki a kk. Mo-nak a →Corvina könyvtár után legnagyobb gyűjteménye. Egyszerűsége, dísztelensége miatt a nagyrészt nyomtatott, kizárólag egyh. anyag 1526 u. is Budán maradt és pusztulásnak indult. Buda felszabadítása, 1686 u. a még meglevő több száz köt-ből 320-at jegyzékbe foglalva a bécsi császári kvtárba vittek. - 2. egyházkormányzati egység a középkorban. a) szoros értelemben királyi udvarházak mellett épített, királyi alapítású, házi kápolna. Exempt volt, közvetlenül az esztergomi érs. joghatósága alá tartozott. - b) tág értelemben a ~hoz tartozó filiák, melyek tizeddel, főként a bortizeddel járultak hozzá az udvari papság ellátásához.  **

Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:73.